A Turaga titkai

Amióta a Toa harcosai Mata Nuira érkeztek, a Turagák látták el õket minden fontos információval. A Toa a Turagáktól szerzett tudomást a Kanohi maszkokról, a Bohrok rajokról, és a falvak véneinek bölcsességére támaszkodtak nehéz helyzetekben. Ám gyakran úgy tûnik, hogy a Turaga többet tud, mint amit elmond. Vannak barlangok, amelyekbe minden Matorannak megtiltották a belépést, de nem árulták el, hogy miért. Némelyik Toa Nuva megkérdezte, miért nem beszélték a Bohrokokról még azelõtt, hogy a rajok megjelentek a szigeten. Lehetséges, hogy a Turaga sokkal több titkot ismer, mint azt bárki gondolná…

Mata Nui városai: a Korok

Ta-Koro

Ta-Koro faluja a Tûz-tóból emelkedik ki, a hatalmas Mangai vulkán közelében. Népe élete a kihûlt lávából készült lakásaik és az északi láva mezõkön végzett munka között telik el. Egy kis lávafolyam folyik keresztül a falun, ez látja el meleggel. Amikor a Ta-Matoranok, a falu lakói, nem dolgoznak, a lávazuhatagokon szörföznek.

Onu-Koro

Onu-Koro a sötét aknák, barlangok és bányák faluja, amelyek mélyen a sziget felszíne alatt húzódnak. Az Onu-Matoranok bányásszák a protodermiszt, részt vesznek a Nagy Ussal Rák Versenyeken, és figyelik a rezgéseket, amelyek a veszély közeledtét jelzik. Amikor a Matoranok veszélyben vannak, Onu-Koro jó hely az elrejtõzésre. A legrosszabb idõkben Onu-Koro aknáit használták arra, hogy az egyik falu üzenetet küldjön a másiknak. Az Onu-Matoranok látnak a sötétben, és a szemük érzékeny az erõs fényre.

Ga-Koro

Ha felmászunk a Gali- öböl feletti fehér sziklákra, messze lent megláthatjuk Ga-Koro faluját, ahogy lebeg a Mata Nui észak-keleti csúcsáról lezúduló vizekben. Ga-Koro hínárból épült és bátor Ga-Matoranok otthona. Valamennyi Ga-Matoran nõnemû, mint védelmezõjük, Gali. Bár a Ta-Koro- beli Takua meglátogatta a múltban, Ga-Koroban kevés utazót látni. Az örvények és erõs áramlatok, amelyek körülveszik a falut, sokukat távol tartják.

Le-Koro

Habár Le-Koro fák tetején épített falvát úgy álcázták, mintha csak lógó liánok dús kötege lenne, ez kevés volt a Bohrokok megtévesztésére. A faluban súlyos károkat okozott a Lehvak, és csak nemrég épült újjá. A magas fák újra élettel teltek a Le-Matoranok csevegésétõl, de az alattuk lévõ mocsár félelmetes hely maradt, ahová senki sem merészkedik.

Ko-Koro

Ko-Koro, a Jég faluja egy hatalmas jégtömb alatt rejtõzik, melyet két gleccser szel keresztül. Óriási gleccserszakadékok tarkítják a körülötte lévõ hegyeket, amelyekben az utazó örökre eltûnhet. A Ko-Matoranok sok más falu lakóinak segítettek a Rahik és a Bohrokok elleni küzdelemben, mint a nyomkövetés és csapdaépítés mesterei.

Po-Koro

Po-Koro falva a távoli, északi sivatagban helyezkedik el. Po-Koroban minden kõbõl és homokból épült, és úgy készült, hogy beleolvadjon a környezõ területbe. A Po-Matoranok bonyolult formájú köveket faragnak, majd az elkészült köveket más falvakban elcserélik a számukra szükséges cikkekre. A Po-Matoranok szeretnek a terméketlen, sziklás pusztaságon élni, mert utálják a vizet, úszni sem tudnak.

Le-Koro nyelvjárása

A Le-Matoranok az egyedüli Matoranok, akiknek saját, egyedi nyelvük van. Éppen olyan, mint egy rejtjel, hogy az ellenség ne érthesse, mirõl beszélnek. Na, persze a barátaikat is nagyon összezavarja!

Csúcslevél: olyan magas, mint a fa teteje
Fához kötött: röpképtelen (nem tud repülni)
Felhõsurranás: a felhõk takarásában
Felmagas: felemel
Fennfa: a fa magasabb részén
Gyorsmozog: hirtelen, gyorsmozgású, akit nehéz lecsapni
Lennfa: a fa alsóbb részén
Lentkacsa: guggolás
Létfakad: fiatalság
Mélyerdõ: a dzsungel belsejében
Napszárnyalás: magasan a fák fölött repülni
Pattanfel: ugrik
Rügyfakad: tavasz
Sötétidõ: veszélyes, vagy szomorú idõszak
Szálmagas: repülni
Úttaláló: navigátor
Végsebes: nagyon gyors

Kolhii

Habár a Matoranok sok sportot szeretnek, a Kolhii messze a legnépszerûbb mind közül. Egész Mata Nuin mindenütt játsszák.
A Kolhiit kettõ-hat csapat játszhatja egyszerre, Kolhii labdákkal (acélhálóba csomagolt habkõ) és Kolhii (mely egy hosszú bot egyik végén kalapácsszerû ütõfelülettel, másik végén üres vetõrésszel).
Úgy lehet gólt elérni, ha a Kolhii labdát bejuttatjuk az ellenfél hálójába (kapujába).
Az a csapat gyõz, amelyik elõbb eléri a megállapodott gól számot (ez rend szerint három-öt kapuba találás).

Takanuva, a Fény Toája

Csak hat Toa ért partot Mata Nuin- ám a legenda szerint kell lennie egy 7. Toának is. A legenda szerint meg fog jelenni a Matoranok elõtt és Makuta ellen vezeti õket, hogy örökre megszabadítsa a szigetet az árnyaktól.
Mennyire igaz ez a legenda? Senki nem tudja biztosan. Csak az idõ a megmondhatója, hogy a legenda valóság vagy kitalálás.

Eleme: Fény
Színe: Arany
Faluja: Ismeretlen
Erõi:
- Világossá tudja változtatni a sötétséget.
- Az ellenség dühét barátsággá tudja alakítani.
Fegyverei: A Fény Toája viseli a Fény Botját, amellyel Makuta ellen harcolt a földalatti Kolhii meccsen. Takanuvának van egy csodálatos jármûve, az Ussanui, amelyet egy Kraata irányít, így a Fény Toája eljuthat Makutához. Az Ussanui képes a felszín alatt alagutat ásva csodálatos sebességgel haladni.
Maszkja: Kanohi Avohkii, a Fény Nagy Maszkja

Makuta

Sok-sok nemzedék óta a gonosz Makuta uralkodik Mata Nui szigete fölött. Több mítosznak és legendának fõszereplõje, mint bármely más teremtmény a szigeten. De mégis keveset lehet tudni róla. Mélyen a felszín alatt lakik, árnyas tanyáján, ahova soha nem jutott el egyetlen Matoran sem. Soha senki sem látta Makutát, és aki látta, nem tért vissza, hogy beszéljen róla, - még a Toa hõsei is csak egy kis részt láttak igazi alakjából.
Makuta akarata az, hogy Mata Nui örökre álomban maradjon. Hogy ezt elérje, puszta kõvé akarja változtatni a szigetet, és számtalan csapást küld a Matoran falvak ellen. Kihívja a Toa Nuvát, hogy próbálják meg legyõzni õt. Makuta megkísérli rávenni a Toa Nuvát és a Matoranokat, hogy árulják el barátaikat.
Makuta viseli a Kanohi Kraahkant, az Árnyak Maszkját, mely képes a barátokat egymás ellen fordítani, vagy a legbátrabb hõs szívét is megtölteni félelemmel.
A legendák szerint csak a Fény Toájának lesz bátorsága szembe szállni Makuta sötét hatalmával, és véget vetni uralmának mindörökre.
Persze mindez Makutáról már csak múlt idõ, mert Takanuva, a Fény Toája a legendának megfelelõen legyõzte, és mindörökre végett vetett Makuta sötét uralmának.

Makuta a Bionicle történet alapvetõ ellensége, és többször is uralma alá akarta vonni a Matoran-civilizációt - majdnem sikeresen. A Toák azonban minden alkalommal meghiúsították terveit. Íme a története:

Metru Nuin a Matoranok, a Toák is, és maga Dume is úgy hitték, hogy Makuta felesküdött Metru Nui védelmére. Egy idõben ténylegesen védelmezõje volt a Matoranoknak. A város Turagájának álcázva magát, és az igazi Turagát álmatlan alvásba helyezve, átvette Metru Nui irányítását. Elrendelte a Toa védõket (kiket Lhikan vezetett) a város határainak védelmére a kinti világtól. A határokat elzárták, de a Toák nem tértek vissza. Amint a hatalmas Morbuzakh növény (mely a semmibõl tûnt fel) egyre gyorsabban nõtt, Lhikan felismerte, hogy Metru Nui nem áll tovább egy igazi Turaga irányítása alatt. Így hát, a Sötét Vadászoktól menekülve, kiket a hamis Turaga bérelt fel, ellopta a Toa Köveket a Nagy Szellem Templomából, és átadta õket hat Matorannak a Legendák Városának mind a hat Metrujába. Azonban miután az utolsó követ átadta Vakamának, Lhikant elfogták a Sötét Vadászok, így Vakamának egyedül kellett megfejteni Metru Nui rejtélyeit. Metru Nui legendájának egyik legfontosabb eseménye, hogy a Makuta a Matoranokat kómaszerû alvásba ejtette, tartályokba zárta Turagájukkal együtt, remélve, hogy használva az Idõ Maszkját (melyet Vakamának kellett elkészítenie) felgyorsítja az idõt, hogy a Matoranok hamarabb felébredjenek, elfeledvén Makuta szörnyû tetteit. Ám Makuta nem számított a Metru Toákra, akik felfedezték tervét, és a tengeren elszöktek Metru Nuiról hat alvó Matorannal. Majd egy harc után Makutával, egy új, sokkal erõsebb formájában, mint a Turaga alakja, a Metru Toák legyõzték õt, átkeltek az addig zárt Nagy Korláton Mata Nuira, majd késõbb visszatértek Metru Nuira, hogy megmentsék a Matoranokat. Ám eközben a mentés közben Makuta valahogyan kiszabadult a protodermisz fogságából, majd követte a Matoranokat Mata Nuira, ahol legyengítette õket, és kitörölte emlékezetüket. A Metru Toák, kik most Turagák, vezetik a Matoranokat, és Makuta Árnyának ellenére falvakat építettek. Bár az Árnyak Mestere most is fenyegette õket. Egészen addig, amíg egy Matoran (Takua) talált hat követ, melyek elhívtak hat fémdobozt a sziget partjaira, bennük hat új Toával. Makuta alábecsülte õket, mint piti, aprócska fenyegetést, ami hatalmas hiba volt részérõl. Miután rájuk engedte árnyait, és el is kapta egyiküket egy Fertõzött Maszkkal, a Toáknak sikerült átlépniük Mangaia kapuit, legyõzni a Manákat, elpusztítani az Árnyék Toákat, és legyõzni Makutát Matoran alakjában. Keményen legyengült, és tudván, hogy alábecsülte ellenfeleit, jelet küldött, hogy ideje korán felébressze a Bohrok Rajokat. Bár elég biztos volt benne, hogy a Bahrag testvéreket legyõzik, nagy reményeket fûzött a Bohrok Kalokhoz, hat elit Bohrok harcoshoz, hogy legyõzik a Toákat. Majdnem sikerült is nekik…de az utolsó pillanatban a Vahi segítségével a Toák õket is elpusztították.
Végül Takua felfedezte a Fény Maszkját. Makuta kiküldte legerõsebb szolgáit, a Rahkshikat, hogy levadásszák Takuát. Sok nehézség és barátja, Jaller halála után Takua felfedezte sorsát: õ a Hetedik Toa, Takanuva, a Fény Maszkjának a viselõje. Õ és Makuta egy végsõ halálos Kohlii párbajt játszottak, mely a két lény egyesülésével ért véget. Makutát megvilágosította a fény, jóságos lett, Takutanuva néven. Felnyitotta a Metru Nuiba vezetõ átjárót. A hatalmas ajtó azonban összenyomta. Takanuvát felélesztették. Makuta végzete ismeretlen.
Az árnyak irányítása mellett (melynek része többek közt örvények és karmos kezek létrehozása Sötét Energiából), Makutának sok képessége van. Rendelkezik a Kraata mind a 42 erejével. Alakváltoztató képessége is van, mely még a Krahka Rahi képességét is felülmúlja. Makuta képes telekinézis segítségével irányítani folyadékot, vagy szilárd anyagot is, és képes folyadékot szilárddá tenni, vagy fordítva. Kígyószerû lényeket, Kraatákat hoz létre úgy, hogy saját testébõl tépi ki õket. Õ a Kraakhan Kanohi viselõje, mely barátokat fordít egymás ellen, és árnyakat terjeszt. És bizonyos mértékig képes magát árnyékos, nem-materiális helyekre kivetíteni.
Tudják, hogy Makuta egy csoport tagja, melynek neve Makuta Testvérisége. Ez a csoport egyszer jó volt, de korrupttá lett. Mikor jó volt, sok szolgája volt, mint Roodaka, Sidorak és az elit Norik Toa és társai, kik Makuta testõrei voltak. Bár õket levadászták és Rahagává alakították rég.
Idézet: "Ezerféleképpen ölhetnélek meg, és ezek közül 941 fáj!"

Cahdok és Gahdok

Cahdok és Gahdok voltak a Bohrok rajok királynõi. Rendelkeztek mind a hat Bohrok faj erõivel, és telepatikus úton irányították õket a Kranák segítségével. Ugyanakkor szimbiózisban éltek, ami azt jelenti, hogy egymásból is tudtak erõt nyerni. Minél közelebb volt Cahdok Gahdokhoz, annál nagyobb hatalma volt mindkettõjüknek.
Hogy legyõzzék a Bohrok királynõket, a Toa harcosainak egyesíteniük kellett erõiket egyetlen energiasugárba. Ez az energiasugár protodermiszt hozott létre. Cahdok és Gahdok a protodermisz fogságába került, és nem tudott parancsolni a Kranáknak, így a Bohrok rajok nem jelentettek többé veszélyt Mata Nui számára.

Boxor és Exo-Toa

A nagy találékonysággal megáldott Matoran szigetlakók alkatrészeket gyûjtenek be a legyõzött Bohroktól, és bokszoló védelmi járgányokat építenek belõlük. A pilótafülkében levõ helybéli segít a Boxornak kiverekednie magát a bajból, amikor visszatér a Bohrok.
Az Exo-Toa elengedhetetlen a Cahdok és Gahdok elleni küzdelemben, csak õ képes legyõzni a gaztevõket. Használható önmagában vagy a Toa különleges védõöltözékeként. Minden Toa számára egy-egy létezik. Az Exo-Toa gyengepontja: ha mellbe ütik az Exo-Toa-t hirtelen ott áll védtelenül, és könnyen bajba kerülhet.

Rahi:

A Rahi nem egy egyéni faj - "Rahi" a neve a biomechanikus állatoknak.
Legtöbbjük a vadonban él, bár néha meg lehet õket szelídíteni. Minden alakú
és méretû Rahi van. Amikor Makuta elõször akarta átvenni a hatalmat a
Matoranok fölött Mata Nuin, fertõzött maszkokkal vette át az irányítást a
Rahik nagy része fölött. Több ezer Rahi-faj él szerte a bolygón, ezek a Mata
Nuin élõ vadállatok:

Fényhal:
Apró, lumineszcens tengeri lények. A fényhalakat víztartályokba teszik, hogy
megvilágítsák a szobákat. Ga-Matoranok használják a fényhalakat kunyhóikban.

Fikou:
A Fikou egy veszélyes fán élõ pók, Mata Nui dzsungeljeiben. Leggyakrabban
Le-Koro környékén látják, és a Le-Matoranok mindig vigyáznak rájuk, ha fáról
fára lendülnek. A Fikouk veszélyesek, ha veszélyeztetik õket, mindegy
mekkorák. A pókok imádnak a magas ágakon ólálkodni, és várják, hogy
áldozatuk beleragadjon hihetetlenül erõs hálójukba.

Fusa:
A Fusák kengurukra hasonlítanak, és erõs hátsó lábaikról ismertek.
Leggyakrabban Po-Koro közelében találhatók meg, Mata Nui keleti
partvonalánál. Viszonylag veszélytelenek, ha nem provokálják õket.
Természetes ellenségeik közé tartozik a Muaka és a Takea.

Goko-Kahu:
A Kewának is nevezett Goko-Kahu keselyûket nagyra tartják a Le-Matoranok.
Sokat szelídítettek meg, és tanítottak meg arra, hogy jöjjenek, ha
furulyaszót hallanak. Sok Matorant szállítanak a falvak között.

Graalok, a Kõris Medve (nem biztos, hogy pontos a fordítás):
Egy ádáz medve Rahi, mely Le-Wahiban él. A medvék nagy részét Lewa mentette
meg Makuta fertõjétõl, miután a Toák legyõzték õt.

Gukko:
Nagy, megbízható madarak, akik Le-Wahiban élnek. A sokkal kisebb Goko-Kahuk
rokona, akik pedig a még kisebb Taku rokonai. Gyakran szelídítik meg õket,
hogy a Le-Matoran Gukko Hadõrben repüljék õket.

Hapaka:
Mata Nui hegyein õshonosak, ahol szikláról sziklára ugranak magabiztosan.
Természetes terelõk, éles, ugatásserû vonyítással; gyakran képzik ki õket,
hogy Po-Koro értékes Mahi és Husi rajait õrizzék. Barátságos és kíváncsi
lények, akik hûséges háziállatok és társak.

Hihaki:
A Hikaki, vagy "sárkánygyík" egy kis sárkányszerû állat, a Mangai Vulkán
környékén õshonos. Úgy tûnik, az olvadt láva között érzik jól magukat, és
egy régi Matoran legenda szerint tüzet esznek. Mata Nui sok más állatához
hasonlóan, a Hikaki veszélyes, ha a fészkét háborgatják.

Hoi:
Repülõ mocsári teknõsök, Le-Koro körül élnek. Lassúak és viszonylag
veszélytelenek. A Lehvakok érkezése miatt a Hoik a part menti vizekbe
kényszerültek, ahol csak nehezen éltek meg. Gali és a Ga-Matoranok külön
arra törekedtek, hogy segítsék és megvédjék õket.

Hoto:
Tûzbogarak, akik Ta-Koro területén élnek. Bár elég kicsik, a szokásuk, hogy
alagutakat ásnak a testükbõl áradó puszta égetõ hõ segítségével, kõomlásokat
és Matoran építmények összeomlását okozta. Kártevõként tartják õket számon.

Husi:
Nagy struccszerû madarak. Bár veszélyes is lehet a csipegetése miatt, a
Husikat gyakran árulják bazárokban, jóságokért és szolgáltatásokért cserébe.
A Husik Po-Koro sziklás szirtjein élik életüket.

Infernavika:
Ez az apró madár a Ta-Koro közeli olvadt láva között él. Ez segíti a
toát.